Ellenfelünk a tabellán előttünk áll, tudtuk, hogy összeszokott csapattal találkozunk majd. Ennek a tudatában egy ötvédős rendszerrel kezdtünk, ennek én voltam a tengelyében. Általános esetben nem annyira szeretek belső védőként játszani, de ez az ötvédős felállásra nem igaz, abban szeretek középen lenni. A meccs elejétől érezni lehetett, hogy nem mi birtokoljuk majd többet a labdát, de ettől nem ijedtünk meg. Egy szöglet után megszereztem a vezetést, majd fordított az ellenfél, de a hajrában a Vértesi Szabi buktatása után megítélt 11-est értékesítettem, így egy pontot szereztünk. Szerintem az U19 ezen a meccsen játszott a legnyugodtabban és a legszervezettebben.

Másnap kivételesen nem a BLSZ III-as, hanem a BLSZ IV-es csapatban léptél pályára, ahol három pontot szereztetek az Erzsébet ellen.

Magánéletbeli elfoglaltság miatt jött ez így ki, nem tudtam ott lenni az első csapatban, de a másik találkozóra szerencsére meg tudtam jelenni. Az első percektől látszódott, hogy ellenfelünk alárendelt szerepet játszik majd, ennek ellenére hátrányba kerültünk, és csak a második félidőre tudtunk fordítani. A pálya közepén kaptam szerepet, úgy érzem, jól ment a játék, kivettem a részem a védekezésből és a támadásból is. Magunk számára nehézzé tettük a találkozót, de örülök, hogy így is sikerült nyernünk.

Szó volt már itt a Facebook-oldalunkon a futsal-válogatott meghívódról. Hogyan érezted magad az U18-as nemzeti csapatnál?

Olyan játékosokkal volt lehetőségem találkozni, akik évek óta heti ötször edzenek és együtt játszanak a válogatottban. Győrből, Szombathelyről és az Aramisból és több más, nagyobb csapattól is. Az első edzésen máris megtapasztaltam, hogy ez teljesen más szint, mint az U18-as NB I, ahol én játszom. Mondhatom, hogy talán a profi szintet súrolták az edzések, a körülmények pedig teljesen profik voltak – külön busszal utaztunk, teljes ellátás volt, stb. Az iramot a második edzésre nagyjából sikerült felvennem, úgy érzem gondolkodásban, labdabiztonságban sem voltam lemaradva. Sebességbeli lemaradásra pedig számítottam, hiszen én heti 2-3 edzésre tudok járni, ebből egy futsal edzés. A keretszűkítés áldozata lettem később, de nem voltam szomorú, ezt is sikerként fogom fel. Láttam, hogy hova kell – hova lehet – fejlődnöm és egy jó kalandként éltem meg az edzőtábort.